Feltámadást hirdető fehérlovas – A Krisztus-trilógiájáról Szamos-negyeden
Szemmel is látható volt nagypénteki eseménysorozat a Bethlen Gábor téri református templomban. Dr. Gaál Botond, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem professzora tartott igehirdetési szolgálatot, valamint Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájáról szóló, vetítéssel egybekötött tudományos előadást.
A Szatmár-Szamos-negyed református templomában a nagypéntek délutáni istentiszteleten D. Dr. Gaál Botond hirdetett Igét a Kolossébeliekhez Írott Levél 2. részének 13-tól 15-ig terjedő versei alapján: „És titeket, akik halottak voltatok a bűnökben és testetek körülmetéletlenségében, vele együtt megelevenített, és megbocsátotta minden bűnünket. Eltörölte az ellenünk szóló rendelkezéseivel minket terhelő adóslevelet, félretette az útból, és odaszegezte a keresztfára. Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan pellengérre állította őket, diadalmaskodva rajtuk a kereszten.” Az igehirdető így bátorított: Ha keresztyén vagy, akkor ne mondj le magadról, ne mondj le másokról, népedről, nemzetedről. Te, mint keresztyén ember, képviseld a legmagasabb minőséget, becsületben és tisztességben. Légy lelkileg is igényes ember! A többit hagyd Istenre. Bármilyen goromba és sötét is legyen körülötted a világ, te maradj abban, amit tanultál. Hiszem, te reménységre, örömre, új életre vagy kiválasztva! „Ezt fogod kihallani Munkácsy Mihály ecsettel elmondott, szép prédikációjából, az ő keresztre feszített és feltámadott Krisztusáról.” – mondta az igehirdető.
A prédikációt követően az előadó hívta a gyülekezetet, hogy együtt próbálják megfejteni Munkácsy gondolatait. A trilógia közös bemutatásának érdekessége, hogy Munkácsy az alkotó, sohasem látta együtt a három, bibliai témát feldolgozó, a nemzeti kulturális emlékezet szerves részévé vált festményeit. A trilógia képei közül a bibliai történések sorrendjében az első a Krisztus Pilátus előtt, ezt 1881-ben fejezte be Munkácsy. A sorozat második darabja az Ecce Homo, amely 1896-ban készült el, a harmadik mű a Golgota 1884-ben készült el. A három képet sokáig senki, még az alkotó sem látta együtt. Erre a közönségnek csak 1995-ben nyílt először lehetősége, amikor a debreceni Déri Múzeumban kiállították a trilógiát. Több érdekes képmagyarázat közül talán a legérdekesebb az volt, hogy a Golgota című képben az előadó megláttatta Krisztus feltámadását is, melyet a képen szereplő fehér lovas alakja ábrázol a Jelenések könyvében megírtak alapján: „És láttam a megnyílt eget, és íme, egy fehér ló, és aki azon ült, annak neve Hű és Igaz, aki igazságosan ítél és harcol, és a szeme olyan, mint a tűzláng, és a fején sok korona volt, és a neve volt rá felírva, amelyet senki sem tud, csak ő maga, és vérbe mártott ruhába volt öltöztetve, és így hívták őt: Isten Igéje.” (Jel 19.11-13) Ebből is látszik, Munkácsy bibliaolvasó ember volt.
Bogya Kis Mária és Bogya Kis Ferenc, helyi lelkipásztorok megköszönték a tartalmas előadást, majd az ifjak is szolgáltak, elénekelve az Ott a Via Dolorosán kezdetű éneket.
